tibolddaroc.eu - Nyitott szívek, nyitott pincék!

Tibolddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 1. sz.

Tel.: 49/337-022 Fax: 49/337-202

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

18-13/2017

 

Jegyzőkönyv

 

Készült:Tibolddaróc Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. december 12-én 16 órai kezdettel megtartott üléséről.

 

Az ülés helye:Községháza-kistanácskozó (3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 1. sz.)

 

Jelen vannak:Dósa József polgármester, Nagy Sándor alpolgármester, Brezovcsik Béla, Novák Sándor, Pribéli Csaba György és Serfőző Lajos István települési képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelent:Lőrinc Ákos vezérigazgató és Molnár Attila műszaki-igazgató az ÉRV Zrt. részéről az 1.) napirendi pont tárgyalásához; Nagy Sándorné óvodavezető és dr. Molnár Sándor jegyző az ülés egész tartamára.

 

Napirend előtt:

 

Dósa József polgármesterköszönti a települési képviselőket és a tanácskozási joggal meghívottakat. Külön köszönti az ÉRV Zrt. képviseletében megjelent Lőrinc Ákos vezérigazgatót és Molnár Attila műszaki-igazgatót.

 

A polgármester megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mivel a Képviselő-testület mind a 7 tagja jelen van – így az ülést megnyitja.

A Képviselő-testület a polgármester javaslatára egyhangú szavazással – 7 igen szavazattal 0 nem szavazat és 0 tartózkodás mellett – Csordás Sándorné és Pribéli Csaba György települési képviselőt bízza meg a jegyzőkönyv hitelesítésével.

Ezt követően a Képviselő-testület az ülés napirendjét egyhangú szavazással – 7 igen szavazattal, 0 nem szavazat és 0 tartózkodás mellett – a meghívóban foglaltakkal egyezően, a következők szerint fogadja el:

Napirend:

1. Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. tájékoztatója a vízközművek üzemeltetéséről, a közműves ivóvízellátásról és egyéb ezekhez kapcsolódó szolgáltatások ellátásáról.

Előadó:Lőrinc Ákos vezérigazgató.

 

1. Tibolddaróc község Településképi Arculati Kézikönyvének elfogadása, valamint Településképi rendeletének megalkotása.

Előadó:Dósa József polgármester,

dr. Molnár Sándor jegyző.

 

1. Indítványok, javaslatok.

 

Napirend tárgyalása:

 

1. Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. tájékoztatója a vízközművek üzemeltetéséről, a közműves ivóvízellátásról és egyéb ezekhez kapcsolódó szolgáltatások ellátásáról.

Előadó:Lőrinc Ákos vezérigazgató.

(az ÉRV Zrt. vízközművek üzemeltetésére vonatkozó ajánlata a jkv.-höz csatolva)

 

Dósa József polgármesterfelvezetőjében elmondja, hogy az ÉRV Zrt. komoly ajánlatot tett az önkormányzati tulajdonú vízközművek üzemeltetésére. Az ajánlatot a képviselők írásban megkapták és így megismerhették. Most lehetősége lesz a képviselőknek arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és elmondják véleményüket a Zrt. jelenlévő vezetőinek, akik bemutatják a céget, tevékenységét és válaszolnak a felmerülő kérdésekre, észrevételekre, véleményekre. Ezt követően a polgármester átadja a szót Lőrinc Ákos vezérigazgatónak.

 

Lőrinc Ákos vezérigazgatóköszönti a polgármestert, a jegyzőt és a képviselőket. Elmondja, hogy 17 éve dolgozik az ÉRV Zrt. –nél korábban stratégia-igazgató volt és onnan került a vezérigazgatói székbe. Bemutatja Molnár Attila műszaki-igazgatót, aki több évtizede dolgozik a cégnél.

 

Lőrinc Ákoselmondja, hogy az ÉRV Zrt. többségi állami tulajdonú társaság, amelyben 261 önkormányzat rendelkezik tulajdonosi részvénnyel. Az állami tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Szervezet gyakorolja. A társaság tevékenysége Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre terjed ki, de Hajdú-Bihar megyét is érinti néhány településsel. A társaság regionális vízműként működik, az első volt a víziközmű szolgáltatók közül az országban, amelyet regionális jelleggel hoztak létre és működtetnek.

 

Ezután a vezérigazgató utal arra a jogszabályi előírásra, ami alapján szolgáltatásuk igénybevételéhez kötelező az önkormányzati tulajdonszerzés a Zrt.-ben.

 

Szól arról az integrációs folyamatról, melynek eredményeként az országosan közel 400 szolgáltató száma 40-re csökkent. Ez mellett is azonban, az integráció a továbbiakban is folytatódik.

 

Elmondja, hogy a Zrt. tevékenységét szakmai-felügyeleti szempontból is ellenőrzi a Magyar Energia Hivatal. Az ÉRV Zrt. tehát szoros felügyelet és ellenőrzés alatt működik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Szervezet és a Magyar Energia Hivatal részéről. Ennek a szoros felügyeletnek és ellenőrzésnek meghatározó szerepe van a szolgáltatás jó színvonalának, biztonságának folyamatos fenntartásában, de a szolgáltatás díjának meghatározásában is.

A vezérigazgató szól arról, hogy a díjak lényegében be vannak fagyasztva és valószínű hogy a későbbiekben országosan egységes díjak bevezetésére kerül sor és nem szolgáltatóként, illetve vízközmű-rendszerenként lesznek megállapítva.

 

A térségben az ÉRV Zrt. üzemeltetésében van a kácsi és sályi karsztvízforrás. Ezek vize kitűnő minőségű és megfelelő hozamú. A kácsi forrás vize a 3. legjobb az országban. Az ÉRV Zrt. az üzemeltetésében, kezelésében lévő vízbázisokat, vízközmű-rendszereket összeköti, összekapcsolja egymással, ezzel megteremtve, fokozva az ivóvízellátás biztonságát. A víznyerő karszt szennyeződésektől való védelme kiemelkedő fontosságú. Ezt a célt szolgálják a Répáshután lévő figyelőkutak, ahol folyamatosan ellenőrizhető a vízminőség és észlelhetők az esetleges szennyezések.

 

Ezt követően a vezérigazgató az általuk megküldött, a képviselőknek kiadott ajánlathoz kapcsolódóan szól a bérleti üzemeltetésről. Elmondja, hogy a bérleti üzemeltetéshez szükséges személyzetet átveszi a jelenlegi szolgáltatótól, azzal a munkabérrel, amivel alkalmazva vannak. Ez így volt az elmúlt 5-6 évben is, amikor két és félszeresére nőtt a társaságnál a foglalkoztatotti létszám. A társaságnál tavaly 13 %-os, az idén 12 %-os bérfejlesztés volt. A dolgozók havi 18.000.-Ft-os cafatériában részesülnek.

 

Elmondja, hogy tevékenységük során mindig figyelembe vették és veszik a lakosság érdekeit képviselő önkormányzati álláspontot. A legteljesebb együttműködésre törekednek az önkormányzatokkal. Az ivóvíz-szolgáltatással és szennyvíz-szolgáltatással kapcsolatban felmerülő kérdéseket (üzemeltetés, pályázat) szakmai oldalról vizsgálják és mutatják be az önkormányzatnak.

 

Molnár Attila műszaki-igazgatótól megtudják a képviselők, hogy a Zrt. saját laboratóriummal rendelkezik, ami lehetővé teszi a vízbázisok védelmét, amit a szolgáltatási tevékenység mellett, illetve annak érdekében nagy fontosságúnak tart. A műszaki igazgató röviden szól arról, hogy a kezdetektől fogva figyelemmel kísérik a szennyvízberuházás kérdését, amely a tervezéssel a szakmai megvalósítás fázisában van. Elmondja, hogy készen állnak a megépülő rendszer próba majd rendes üzemeltetésére. Megerősíti, hogy a dolgozni akaró, jó szakembereket eddig is átvették és ezután is átveszik a korábbi szolgáltatótól, ha megbízást kapnak az önkormányzattól egy település ellátására.

 

Lőrinc Ákos vezérigazgatóazzal zárja le a Zrt.-ét bemutató tájékoztatót, hogy készen állnak a községi ivóvízhálózat 2018. január 1-től történő működtetésére, ha erről meghozza döntését a Képviselő-testület és sor kerül a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges átadás-átvételi eljárás lefolytatására.

 

Ezt követően a képviselők kapnak lehetőséget észrevételeik, véleményük elmondására, kérdések feltevésére.

 

Brezovcsik Béla települési képviselőszerint az elhangzott tájékoztató alapos, átfogó, érthető volt. Egy kérdésre azonban nem tartalmazott információt. Ez pedig az, hogy milyen összegű lesz, miként alakul Tibolddarócon 2018. január 1-étől a vízdíj, ha az ÉRV Zrt. megkapja a bérleti-üzemeltetési jogot. A képviselő ismerteti, hogy Tibolddarócon jelenleg 385.-Ft a vízdíj, míg Kácson, ahol már több éve ÉRV Zrt. üzemeltet 361.-Ft. jó lenne, ha a vízdíj Tibolddarócon is erre az összegre csökkenne.

 

Lőrinc Ákos vezérigazgatóválaszában elmondja, hogy az ivóvizet 2018. január 1-étől a jelenlegi áron tudnák biztosítani. Csökkentésre a jelenlegi szabályozás mellett nincs lehetőség, hiszen a díjak be vannak fagyasztva. Szerinte reálisan lehet számolni azzal a lehetőséggel is, hogy országosan egységes díjtétel meghatározására kerül sor. Amennyiben ennek bevezetésére nem kerül sor, úgy a Zrt. részéről nem zárja ki a vízdíj csökkentését, ha ezt a szabályozás változtatása alapján a MEH lehetővé teszi. Ez esetben Tibolddarócon is alkalmazásra kerülhet a kácsi 361.-Ft.os vízdíj.

 

A válaszadást követően az ÉRV ZRT. vezérigazgatója és műszaki-igazgatója elköszön a Képviselő testület tagjaitól, majd távoznak az ülésről

 

Ezután rövid polémia alakul ki, melynek keretében Serfőző Lajos István települési képviselő– hasonlóan Brezovcsik Bélához – támogatja a bérleti-üzemeltetési szerződés ÉRV Zrt.-vel történő megkötését.

 

Pribéli Csaba György települési képviselőutal arra az egyértelmű nyomásra, ami behatárolja és beszűkíti a döntés lehetőségét az ÉRV Zrt. kiválasztására és a velük történő szerződéskötésre.

 

Nagy Sándorné óvodavezetőt nem győzték meg az elhangzottak, szerinte a tájékoztató nagyon általános volt, bármely településen el lehetett volna mondani; szép szavak hangzottak el konkrétumok nélkül.

 

dr. Molnár Sándor jegyzőszerint sem derült ki, hogy a Zrt.-nél milyen konkrét ismeretekkel rendelkeznek a tibolddaróci ivóvízrendszerről, annak műszaki jellemzőiről, a meghibásodások (csőtörések) gyakoriságáról. vajon felkészült-e a Zrt. felmerülő hibák eddiginek megfelelő rövid úton való elhárítása.

 

Dósa József polgármesterérti és részben megalapozottnak is tartja a szolgáltatóváltás kapcsán felmerülő aggodalmukat, de mégis az ÉRV Zrt. melletti döntést javasolja, mivel a döntést tovább halasztani már nem lehet. A döntés elmulasztása esetén közérdekű szolgáltató kijelölésére kerülhet sor, ami nagy valószínűséggel a többségi tulajdonú ÉRV Zrt. lenne. A polgármester megemlíti a sorra kerülő szennyvízberuházást is, amelyben Tibolddaróc a megépülő rendszer üzemeltetését illetően kötve van, azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek már most egyértelműen az ÉRV Zrt.-ét választották.

 

Pribéli Csaba György települési képviselőaz ÉRV Zrt-vel szemben felmerülő aggodalmakra hivatkozva a Zrt. folyamatos nyomás alatt tartását tartja szükségesnek, azért, hogy véletlenül se vegyék félvállról a tibolddaróci rendszer megfelelő színvonalú üzemeltetéséhez szükséges feladatok (karbantartás, hibaelhárítás, felújítás) ellátását.

Ez álláspontja szerint aktív önkormányzati hozzáállást feltételez és igényel; nem szabad szó nélkül hagyni semmi szolgáltatói hanyagságról.

 

Végül a Képviselő-testület a jelenlévő és a döntéshozatalban is résztvevő 7 tagja minősített többségű szavazásával – 5 igen szavazattal, 0 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett – meghozza a következő határozatát:

 

Tibolddaróc Község önkormányzata

Képviselő-testületének

51/2017. (XII.12.) Kt. határozata

 

Tárgy: Önkormányzati tulajdonú vízközmű-vagyon üzemeltetése az Északmagyaror-szági Regionális Vízművek Zrt. által.

 

Tibolddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a település ivóvízellátását biztosító önkormányzati tulajdonú vízközmű-vagyonát, az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1., cégjegyzék szám: 05-10-000) ajánlatát elfogadva, ezen állami többségi tulajdonú társaság üzemeltetésébe adja – 2018. január 1-ével.

 

A Képviselő-testület felkéri és felhatalmazza a polgármestert a bérleti-üzemeltetési szerződés tervezetének véglegesítésére és ennek megfelelően a szerződés Önkormányzat részről történő aláírására.

 

Határidő:2017. december 31-ig folyamatos.

Felelős:Dósa József polgármester.

 

1. Tibolddaróc Község Településképi Arculati Kézikönyvének elfogadása, valamint Településképi rendeletének megalkotása.

 

Előadó:Dósa József polgármester,

dr. Molnár Sándor jegyző.

 

/Településképi Arculati Kézikönyv és a Településképi rendelet tervezete jegyzőkönyvköz csatolva van./

 

A polgármester felkéri a jegyzőt, hogy tegyen előterjesztést a Településképi Arculati Kézikönyv elfogadására és településképi rendelet megalkotására.

 

dr. Molnár Sándor jegyzőa Képviselőknek írásban kiadott a TAK-ra és TKR-re vonatkozó egyeztetés eljárásra vonatkozó információkat tartalmazó összefoglaló/összegző kimutatás és állami főépítészi véleményezés ismertetésével teszi meg előterjesztését – rámutatva arra, hogy az állami főépítészi vélemény alapján, a településképi rendelet megfelel valamennyi jogszabályban előírt formai és tartalmi követelményeknek.

 

/Az összegző kimutatás és az állami főépítészi vélemény a jegyzőkönyvhöz csatolva van./

 

Kérdés, vélemény, hozzászólás nem hangzik el.

 

A TAK-ról szóló határozat meghozatala és a településképi rendelet megalkotása előtt a jegyző külön kiemeli, hogy a Képviselő-testületnek most is, valamint a későbbiekben is lehetősége van helyi védelem alá helyezni a településképet meghatározó különböző építészeti értékeket. A Képviselő-testület azonban, dönthet úgy is, hogy egyelőre még nem él ezzel a lehetőséggel.

 

Ezt követően a Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a jelenlévő és a döntéshozatalban is résztvevő 7 tagja minősített többségű egyhangú szavazásával – 7 igen szavazattal, 0 nem szavazat és 0 tartózkodás mellett – meghozza a következő határozatát:

 

 

Tibolddaróc Község önkormányzata

Képviselő-testületének

52/2017. (XII.12.) Kt. határozata

 

Tárgy:Tibolddaróc Község Településképi Arculati Kézikönyvének elfogadása.

 

Tibolddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Tibolddaróc Településképi Arculati Kézikönyvét változtatás nélkül, az előterjesztett formában jóváhagyja.

 

A Településképi Arculati Kézikönyv a határozat mellékletét képezi.

 

A Képviselő-testület felkéri és felhatalmazza a polgármestert, hogy a Településképi Arculati Kézikönyv jóváhagyásáról értesítse a jogszabályban meghatározott szerveket; valamint a kézikönyvet az elfogadásáról szóló hirdetménnyel együtt tegye közzé.

 

Határidő: 15 napon belül

Felelős: Dósa József polgármester

 

A határozat meghozatala után a Képviselő-testület az előterjesztett rendelet-tervezet szerint, a jelenlévő és a döntéshozatalban is résztvevő 7 tagja minősített többségű egyhangú szavazásával – 7 igen szavazattal, 0 nem szavazat és 0 tartózkodás mellett – megalkotja a következő rendeletét:

 

 

Tibolddaróc Község Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2017. (XII.13.) számú rendelete

a településkép védelméről

 

 

Tibolddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Tr.) 43/A. § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

1. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

 

1. §

2. A rendelet célja: A település sajátos településképének védelme és alakítása a:

   1. helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,

   2. településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,

   3. településképi követelmények meghatározásával,

   4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

   5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

3. Jelen rendelet mellékletei:

   1. 1. melléklet: Helyi védett egyedi érték jegyzéke;

   2. 2.A. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása;

   3. 2.B. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzéke.

 

1. §

2. A helyi védelem célja:

   1. A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.

   2. A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.

   3. A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.

 

1. §

2. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

   1. Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.

   2. A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.

 

1. §

2. A rendelet területi hatálya Tibolddaróc község teljes közigazgatási területére terjed ki.

 

1. §

2. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

   1. Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.

   2. Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.

   3. Műtárgy: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 15. pontja szerint.

   4. Utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla.

   5. Jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).

   6. Településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét.

   7. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.

   8. Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.

   9. Reklám: a Tktv. 11/F. § szerint.

   10. Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § szerint.

   11. Sajátos építmény: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 18. pontja szerint.

 

1. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

 

1. §

2. A helyi védelem feladata: A védelmet igénylő építészeti örökség

   1. meghatározása, dokumentálása;

   2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása;

   3. megőrzése, megőriztetése;

   4. a lakossággal történő megismertetése.

3. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése:

   1. El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.

   2. A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.

 

1. §

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:

   1. Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.

   2. Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. Védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.

   3. Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.

   4. Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.

   5. Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.

   6. Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.

   7. Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.

   8. Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.

3. Testületi döntéssel összefüggő feladatok:

   1. Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.

   2. Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendeletben dönt.

   3. A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.

   4. Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

   5. Értékvizsgálat: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (építész, művészettörténész) bevonásával.

 

1. A helyi egyedi védelem meghatározása

 

1. §

2. Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.

3. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

 

1. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

 

1. §

2. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

3. Tulajdonosi kötelezettség:

   1. A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.

   2. A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

   3. A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.

   4. A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.

 

1. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

 

1. §

2. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.

3. A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását a 2.A melléklet tartalmazza.

4. A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 2.B. melléklet tartalmazza.

 

1. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

 

1. §

2. Az egyéb területek – új beépítésű területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

   1. anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.

   2. tetőhéjazat: Építés és felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemezlemez alkalmazása tilos.

3. Az egyéb területek – intézmény-területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

   1. anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.

   2. tetőhéjazat: Építés és felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemezlemez alkalmazása tilos.

4. Az egyéb területek – gazdasági-területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

   1. anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés.

5. Az egyéb területek – zöldterületek: temető, sportpálya és egyéb zöldfelület – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

   1. anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.

   2. tetőhéjazat: Építés és felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemezlemez alkalmazása tilos.

6. Az egyéb területek – külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

   1. építmény elhelyezése: Meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.

   2. anyag, homlokzat, szín: Építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.

   3. tetőhéjazat: Nem alkalmazható az élénk, erős színű fémlemezfedés.

   4. kerítés: Tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.

 

1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

 

1. §

2. Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt történelmi településmagban:

   1. beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal.

   2. jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: Földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 m építménymagassággal.

   3. színhasználat: A környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni.

   4. kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.

   5. kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla-felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.

3. Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt pincék és barlanglakások területén:

   1. beépítés telepítési módja: A történelmileg kialakult beépítési móddal.

   2. jellemző szintszám: Földszintes, tetőtér-beépítéses és kialakult építménymagasság.

   3. barlanglakások: Hasznosítás esetén csak a meglévő állapot megtartását és a stabilizálását szolgáló felszíni építés lehetséges (szerkezeti támfal, lezáró külső fal, fedett terasz).

4. Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt történelmi településmagban:

   1. anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása. Részleges festés tilos.

   2. tömegformálásra: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni.

   3. homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.

   4. homlokzat: Tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni.

   5. zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.

5. Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt pincék és barlanglakások területén:

   1. anyag-, színhasználatra: Építményeken tilos a helyi kő- és téglafelülettől, valamint a vakolt és festett felületképzéstől eltérő anyagú, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása.

   2. tömegformálásra: Tilos a meglévő pince-házra újonnan emeletet ráépíteni.

   3. barlanglakások: Hasznosítás esetén tilos a meglévő állapot megtartását és a stabilizálását szolgáló felszíni építésen kívül egyéb építményt, épületet építeni.

   4. homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. A pince-házak látványát meghatározó homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése tilos.

   5. zöldfelületekre: Az intézmények környezetében a közterületeken, tilos tájidegen fás szárú növény telepítése.

 

1. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények

 

1. §

2. A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

   1. Kötelező követelmény:

      1. A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.

      2. Kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.

      3. A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező.

      4. Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.

   2. Tiltó követelmény:

      1. Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása.

      2. Tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni.

      3. Utca felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is.

      4. Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.

      5. A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.

      6. Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.

   3. Megengedő követelmény:

      1. Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon.

      2. Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.

      3. A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.

      4. A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.

      5. Igény esetén a településre jellemző keresztcsűr építhető.

3. A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:

   1. A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.

   2. A védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.

 

1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

 

1. §

2. Alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére:

   1. Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni.

   2. Alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek.

   3. Az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.

3. Alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:

   1. A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.

   2. A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.

   3. Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.

4. Nem alkalmas területek:

   1. A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.

   2. A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.

5. A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.

6. Világítás kialakítása a fényszennyezés elkerülése érdekében:

   1. Kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz.

   2. A világítótestek fénye úgy irányuljon, hogy kibocsátott fénye ne legyen közvetlenül látható, ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, illetve az égbolt irányába.

   3. Nem alkalmazható a felfelé irányuló, talajszintbe épített díszvilágítás.

   4. Az utcákat egyenletes, alacsony intenzitással világítsák.

   5. Javasolt a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez igazítani.

 

1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

 

1. §

2. A település fokozott védelem alatt álló területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése, 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhető el.

3. A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

4. Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m2 felületen.

5. Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

6. Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a törvénytől (Tktv.) való eltérési szabályok:

   1. Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetésére:

   2. Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén:

reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.

1. Építési reklámháló esetén:

reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.

 

1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

 

1. §

2. Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.

3. Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.

4. Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.

 

1. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

1. Rendelkezés a szakmai konzultációról

 

 

 

1. §

2. A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

3. Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.

4. A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.

5. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.

6. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.

7. A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.

 

1. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

 

1. §

2. Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.

3. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező:

   1. a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történő minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkákkal kapcsolatban, melyek a településképet befolyásolják;

   2. a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen, közlekedési területen történő fenti munkálatok esetén;

   3. a műemléki környezetben történő fenti munkálatok esetén;

   4. egyéb területeken végzett fenti tevékenységek esetén;

   5. rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.

 

1. A véleményezési eljárás részletes szabályai

 

1. §

2. A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.

3. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.

4. A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.

5. A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.

6. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek/ kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

7. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.

8. Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

9. A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

 

1. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

és rendeltetésváltozások köre

 

1. §

2. Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012. Korm. rendelet 1. melléklete), reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.

3. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:

   1. a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;

   2. a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;

   3. műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;

   4. egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.

 

1. A bejelentési eljárás részletes szabályai

 

1. §

2. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.

3. A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.

4. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.

5. A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.

6. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.

7. A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

 

1. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

1. A településképi kötelezési eljárás

 

1. §

2. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:

   1. a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;

   2. a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor;

3. A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

 

1. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

 

1. §

2. Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:

   1. első alkalommal 50.000,- Ft pénzbírságot,

   2. második alkalommal 100.000,-Ft pénzbírságot.

3. A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

4. Az önkormányzat képviselő-testülete a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

 

1. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

 

1. §

2. A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.

 

1. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

 

1. §

2. Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

 

1. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. Hatálybaléptetés

 

1. §

2. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

 

1. Átmeneti rendelkezések

 

1. §

2. E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

 

1. Hatályon kívül helyezendő rendelkezések

 

1. §

2. A Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet településképi követelményeket meghatározó része e rendelet hatálybalépését követően nem alkalmazható.

 

Tibolddaróc, 2017. december 12.

 

 

Dósa József sk. dr. Molnár Sándor sk.

polgármester jegyző

1. Indítványok, javaslatok.

 

Dósa József polgármesterismerteti a 2018. évi Közfoglalkoztatási Program tervezetét, mely a következő területekre terjed ki : mezőgazdasági termelés, helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás, belvízelvezetés, közúthálózat karbantartás.

 

A Közfoglalkoztatási Program keretében 40 fő alkalmazása van tervbe véve.

/A tervezett Közfoglalkoztatási Program a jegyzőkönyvhöz csatolva van./

 

A programra vonatkozó hozzászólás, észrevétel, javaslat nem hangzik el.

 

Serfőző Lajos István települési képviselőa 2017. évi Közfoglalkoztatási Programhoz kapcsolódóan megvalósult, a római katolikus templomhoz vezető útszakasz teljes szélességű felújítása kapcsán javasolja a keskeny úttest megszélesítését, ami véleménye szerint megoldható és kivitelezhető.

 

Nagy Sándor alpolgármestervitatja Serfőző képviselő véleményének, elképzelésének helyességét és kivitelezhetőségét.

 

Dósa József polgármestersem ért egyet Serfőző Lajos Istvánnal. Jelzi, hogy nem erről a kérdésről, hanem a 2018. évi Közfoglalkoztatási Programról kívánt vitát nyitni és annak elfogadására tesz javaslatot.

 

A 2018. évi Közfoglalkoztatási Programra vonatkozó kérdés, észrevétel, vélemény, módosító javaslat nem hangzik el.

 

A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a jelenlévő és a döntéshozatalban is részvevő 7 tagja egyhangú szavazásával – 7 igen szavazattal, 0 nem szavazat és 0 tartózkodás mellett – meghozza a következő határozatát:

 

 

Tibolddaróc Község önkormányzata

Képviselő-testületének

53/2017. (XII.12.) Kt. határozat

 

Tárgy:Tibolddaróc Község Önkormányzata 2018. évi Közfoglalkoztatási Programjának elfogadása.

 

Tibolddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2018. évre vonatkozó közfoglalkoztatási programot – annak részeként a mezőgazdasági programot, a helyi sajátosságokra épülő közfoglalkozatást, a belvíz-elvezetési, a közúthálózat karbantartását biztosító tervezeteket – megismerte, azokkal egyetért.

 

A Képviselő-testület a 2018. évi Közfoglalkoztatási Program jóváhagyására vonatkozó kérelem benyújtását támogatja és a kérelem pozitív elbírálása esetén, kötelezettséget vállal arra, hogy a program megvalósítása során esetlegesen szükséges közbeszerzési eljárásokat megindítja.

 

Felkéri és felhatalmazza a polgármestert a kérelem benyújtására

 

 

Határidő: 2017. december 31.

Felelős: Dósa József polgármester

 

 

 

A határozat meghozatala után a polgármester ismerteti, hogy a Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára elutasította a TOP-1.2.1-15-BO1-2016-00023 azonosító számú, Barlangkultúra, kultúrbarlang Tibolddarócon, barlanglakások komplex kulturális és turisztikai hasznosítása Tibolddarócon című támogatási kérelmet elutasító döntés ellen benyújtott kifogást további kifogásnak nincs helye. A pályázatíró figyeli a pályázati lehetőségeket, mivel továbbra is szeretné az Önkormányzat megvalósítani a tervezett projektet. A polgármester emlékeztet rá, hogy a pályázatírás sikerdíjas szerződés alapján történt-így az elutasított sikertelen pályázat elkészítéséért fizetni nem kell.

 

A polgármestera nála lévő kimutatás alapján, ismerteti a helyi labdarúgócsapat működtetéséhez – a konkrét támogatáson felül felmerült 2017. évi költségeket, majd a kimutatást közreadja a képviselőknek (kimutatás a jkv.-höz csatolva).

Ezt követően a polgármester felhívja a figyelmet a 2018. évi Eseménynaptár tervezetére, amit a képviselők kézhez kapnak. Elmondja, hogy egyeztetni kíván a pincetulajdonos támogatókkal a Víg Daróci Pincék Főzőfesztiválja nevű rendezvényről, annak időpontjáról, amit a tervezetben szereplő időpontról célszerű lenne átütemezni, mivel akkor számos más településen van hasonló rendezvény, ami elvonja/elvonhatja látogatókat Tibolddarócról.

 

A polgármesterismerteti a képviselőkkel a szennyvízberuházásra vonatkozóan tartott legutóbbi bükkábrányi megbeszélésen elhangzott új, az eddigi ismeretektől eltérő kedvezőtlen információkat. Ezek lényege hogy változott a beruházás megvalósításának (befejezésének) időpontja – 2020. december 31-ről 2022. december 31-re; kibővült a beruházásban résztvevő önkormányzatok köre Gelejjel és más településekkel; 1000 m-ként legalább 52 bekötésnek kell lenni a megépülő szennyvízcsatorna-rendszeren, hogy megkapja a beruházás a megítélt támogatást. A polgármester tájékoztatást ad arról, hogy ez a magas bekötési szám Tibolddaróc esetében csökkenthető, akkor, ha a Vízügyi Igazgatóság igazolást ad ki arról, hogy Tibolddarócon magas a talajvíz szintje. A képviselők rosszallással fogadják a kedvezőtlen híreket és többen megkérdőjelezik a beruházás megvalósítására vonatkozó támogatói döntés komolyságát.

 

Ezt követően Csordás Sándorné települési képviselőfelvetése kapcsán a képviselők megbeszélik az idősek karácsonyi csomagjának széthordása kapcsán felmerülő kérdéseket (csomagok kivitelének időpontja, a kivitelben résztvevő személyek, önkormányzati gépjármű használata).

 

Vita alakul ki abban a kérdésben, hogy a karácsonyi csomagokat nem lenne-e célszerű a későbbiekben rászorultsági alapon osztani és nem úgy, mint eddig, életkorhoz kötve. Pribéli Csaba György települési képviselő, a Szociális Bizottság elnöke markáns véleményt fogalmaz meg a szociális alapon történő karácsonyi csomagosztás mellett. Véleményt Serfőző Lajos István települési képviselő támogathatónak látja, bár ez ellentmond a már kialakult – életkor alapján – történő juttatásnak.

 

Dósa József polgármesterkitart életkor alapján, szociális szempontok figyelembevétele nélkül történő ajándékozás mellett.

 

Az idősek karácsonyi ajándékozása kapcsán szóba kerül az óvodás gyermekek mikulásnapi ajándékozása, az a helyzet, ami ez évben kialakult. Nagy Sándorné óvodavezető szerint, méltatlan helyzet jött létre, amit a jövőben feltétlenül el kell kerülni.

 

Csordás Sándorné bejelenti, hogy hétvégén, hasonlóan az elmúlt évekhez helyi összefogással, az Ő közreműködésével és irányításával főzés lesz a rászoruló helyi lakosok és családok részére.

 

Csordásnévéleménye szerint, a Dózsa György út állapota az úton végzett munkálatok ellenére nem javult érezhetően – továbbra is egymást érik a kátyúk.

 

Végül Csordásnéa közterületen lévő, gyermekeket, de felnőtteket is veszélyeztető ebek ellen kér hathatós intézkedést és felvilágosítást arra vonatkozóan mit lehet tenni.

 

A Dózsa György útra vonatkozó véleményre a polgármester válaszol, aki szerint javult az út állapota, de van még mit javítani rajta, hiszen nagyon rossz állapotban volt.

 

A közterületen kóborló ebekkel kapcsolatos felvetés kapcsán a jegyző ad felvilágosítást a lehetséges önkormányzati intézkedésről és a szabálysértési feljelentés megtételének módjáról. A képviselők egyetértenek abban, hogy az ebek zárvatartására vonatkozóan felszólítás legyen közzétéve – figyelmeztetve a jogszerűtlen magatartás következményeire.

 

Az ülés végén Nagy Sándorné óvodavezetőfelvetése nyomán a jegyző rövid tájékoztatást ad a térítési díj – tartozások behajtásának rendjéről a Miniszterelnökségtől érkezett útmutató alapján.

 

 

 

 

 

 

Több indítvány, javaslat, más bejelentés nem hangzik el.

 

A polgármester az ülést 17:42 órakor bezárja.

 

K.m.f.

 

Dósa József dr. Molnár Sándor

polgármester jegyző

 

Csordás Sándorné

 

és

 

 

Pribéli Csaba György

jkv. hitelesítő

települési képviselők

 

 

 

• Előző
• Következő