tibolddaroc.eu - Nyitott szívek, nyitott pincék!

Tibolddaróc Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

1/2015. (I.19.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A képviselőtestület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 53. §–ába foglalt feladatkörében eljárva Tibolddaróc Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) Az Önkormányzat megnevezése: Tibolddaróc Község Önkormányzata.

(2) Székhelye: 3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 1.

Működési területe: Tibolddaróc község közigazgatási területe.

 

2.§

(1) Az Önkormányzat jelképei: Tibolddaróc Község címere és zászlaja.

(2) Tibolddaróc község címere: a községi címer és zászló alapításáról, valamint a címer, zászló és Tibolddaróc községnév használatának rendjéről külön rendelet szól.

 

A képviselő-testület tagjai, feladat- és hatásköre

 

3. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

4. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 10. § és 20. § (1) bekezdéseiben foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.

(2) Az önkormányzat részvételével létrehozott társulásban ellátott feladatokat az SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SZMSZ. 3. sz. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

II. fejezet

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉSNEK SZABÁLYAI

 

A képviselő-testület munkaterve

 

5. §

(1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

a) a települési képviselők

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat,

d) az önkormányzati intézmények vezetői, és

e) a jegyző

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések időpontját, helyét,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését),

c) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,

d) a közmeghallgatás (ok) időpontját, napirendjét, és

e) a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.

(4) A következő naptári év munkatervének lefogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek.

A képviselő-testület ülése

 

6. §

(1) A képviselő-testület

a) alakuló (Mötv. 43. §),

b) rendes, és

c) rendkívüli

ülést tart.

(2) A képviselő- testület ülését a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén, a legfontosabb és a kötelezően tárgyalandó kérdések eldöntésére, a képviselő- testület ülését a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

 

(4) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül:

 

a) 60 napot meghaladó távollét,

b) előre nem meghatározható idejű betegség.

Az alakuló ülés

 

7. §

A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

Rendes ülés

 

8.§

(1) A képviselő- testület munkaterv szerint évente 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint, a felmerülő feladatok megoldását biztosítva ülésezik.

(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal be kell nyújtani a polgármesterhez.

(3) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Az ülés helye a községháza tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.

(5) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

 

9.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

Rendkívüli ülés

 

10. §

(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének (két képviselő), vagy

b) a képviselő-testület bizottságának

c) valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

 

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében is összehívhatja.

11. §

(1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell

a) a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a képviselő-testület bizottságának e tárgyban hozott döntését,

b) a határozat-tervezetet,

c) az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot, és

d) a 10 § (3) bek. a) pontjában meghatározott esetben a települési képviselők sajátkezű aláírását.

(2) A 10 § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány túl rövid időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra kötelese összehívni a képviselő-testület ülését.

12. §

(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésen foglaltakról eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatok az ülés előtt kioszthatók.

 

13. §

(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

 

14. §

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet-tervezet

b) a határozati javaslat, és

c) a beszámoló

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,

c9 a tényállást,

d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

e: az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,

f) a határozat-, és rendelet-tervezetet,

g) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelőst és a határidő megjelölését,

h) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(5) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult

a) a polgármester

b) a képviselő-testület tagja,

c) a jegyző,

d) hivatali ügyintéző vagy önkormányzati intézményvezető (jogszabály előírása vagy a polgármester felkérése alapján)

(6) Az előterjesztő – kivéve az (5) bekezdés d) pontja szerinti előterjesztőket- az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

 

A képviselő-testület összehívása

 

15. §

(1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirend pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására,

e)mindazokat, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A képviselő- testület és bizottságai ülésére tűzött napirendi pont tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni valamennyi tibolddaróci székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, egyesület és önszerveződő közösség képviselőjét, ha a napirendi pont keretében a képviselő- testület a tevékenységi körükbe tartozó kérdést tárgyal.

(6) A meghívottakat a képviselő-testület és a bizottságok ülésein- tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát (a nyilvánosságot) a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

Az ülések nyilvánossága

 

16. §

A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.

 

Sürgősségi javaslat

 

17. §

(1) A polgármester, a jegyző vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősségi javaslat határozat, rendelet-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(4) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester, mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

18. §

(1) A polgármester, mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

Képviselői önálló indítványok

 

19.§

(1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

a) a rendelet-tervezetek, és

b) határozati javaslatok

lehetnek.

Interpelláció

20. §

(1) A települési képviselő a napirendi pontok tárgyalását követően szóban kérdést, interpellációt intézhet a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez, amelyben felvilágosítást kérhet önkormányzati ügyekben. A kérdezettnek az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül, írásban érdemi választ kell adni, ha azt a települési képviselő a (2) bekezdésben meghatározott határidőig, az előírt módon benyújtotta.

 

(2) A települési képviselő kérdését, interpellációját írásban is benyújthatja- a polgármesterhez legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon.

 

(3) a) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés

(4) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(5) A kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő- testület csak akkor dönt, ha a kérdező a választ nem fogadja el.

(6) A kérdésre, interpellációra legkésőbb 30 napon belül válaszolni kell. A választ a képviselő- testület soron következő ülésén ismertetni kell. A válasz elfogadásáról a települési képviselő nyilatkozik. A képviselő- testület ez esetben is csak akkor dönt róla, ha a települési képviselő nem fogadja el a választ. Joga van azonban a képviselő- testületnek a települési képviselő válaszától függetlenül a kérdés, interpelláció tárgyában részletes vizsgálatot elrendelni, melyet a polgármester köteles lefolytatni.

Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések, napirend előtti felszólalás

 

21. §

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

22.§

(1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) Napirend előtti felszólalás trágyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

23. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület, a polgármester az ülést berekeszti és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

(4) Az ülés elnöke (polgármester, alpolgármester, korelnök)

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okét., és lehetőséget ad a napirend előtti felszólalásra és interpellációra,

b) előterjeszti és elfogadásra szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

c) félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,

d) általános vitavezetési feladatokként

- napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát

- megadja, vagy megtagadja a szót,

- megvonja a szót, vagy felszólít a tárgyra térésre,

- elrendeli a szavazást,

- megállapítja a szavazás eredményét, és

- kimondja a határozatot.

 

A tárgyra térésre felhívás, és a szó megvonása

24. §

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

Rendfenntartás

 

25. §

(1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely más személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SZMSZ-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester (vagy az ülés vezetőjének) feladata, aki ennek érdekében figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától; figyelmezteti azt a hozzászólót is, aki a tanácskozáshoz és a képviselő-testülethez nem illő, a képviselő- testületet vagy másokat tisztségében, becsületében sértő módon fogalmaz; kiutasítja az ülésteremből azt a rendbontót, aki figyelmeztetés után sem hagy fel az ülés rendjét zavaró magatartással.

(3) A polgármester részéről a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(4) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Az ülés félbeszakítása

26. §

Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és csak elnöki összehívásra folytatódik.

Az előterjesztés tárgyalásának szabályai

27. §

 

(1) A napirendi pontok tárgyalása keretében az előterjesztés feletti vita megkezdése előtt az előadóhoz mind a Képviselő- testület tagjai, mind pedig a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

 

(2) A polgármester (vagy az ülés vezetője) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

 

(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak- kérésükre- a polgármester (vagy az ülés vezetője) a Képviselő-testület egyetértésével hozzászólási jogot adhat.

 

(4) Mind a települési képviselők, mind a tanácskozási joggal meghívottak, mind pedig az ülésen hozzászólási joggal bíró állampolgárok által tett hozzászólások időtartamát korlátozni lehet. A korlátozásra és az előterjesztés feletti vita lezárására a Képviselő- testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő- testület vita nélkül határoz.

 

(5) A vita lezárása után a napirend előadója választ ad, reagál a felvetésekre, hozzászólásokra, javaslatokra. A szavazás előtt a polgármester (vagy az ülés vezetője) szót ad a jegyzőnek, amennyiben a jegyző bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

 

(6) A polgármester (vagy az ülés vezetője) az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzó módosító, kiegészítő vagy az előadó által előterjesztett döntésjavaslatot elvető, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a Képviselő- testület.

A döntéshozatal szabályai

28. §

(1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyekben döntéseit határozat vagy rendelet formájában hozza meg; egyes kérdésekben állást foglalhat és véleményt nyilváníthat. A Képviselő- testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak (települési képviselők és a polgármester együtt) több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő- testületi tagok több mint felének igen (egyetértő) szavazata- szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ban, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek döntésében.

 

29. §

(1) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében- a módosító javaslatokról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

30.§

(1) A Képviselő- testület döntéseit nyílt, titkos vagy név szerinti szavazással hozza. Titkos szavazást csak a törvény által kötelezően előirt esetben kell tartani.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselő- testület feloszlása kimondásának, 1 millió forint feletti felhalmozási célú hitelfelvétel és helyi népszavazás kiírásának kérdésében való döntéskor.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét- a névsorral együtt- átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A Képviselő- testület bármely tagja kérheti, hogy valamely kérdésben, ügyben való döntés kapcsán a jegyzőkönyvben, külön név szerint legyen feltüntetve szavazata (igen, nem, tartózkodás); a kérést teljesíteni kell.

31. §

(1) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben, ha törvény kötelezővé teszi.

(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A szavazás lebonyolítása az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság feladata.

(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztséget,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint

e) a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

32. §

Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot, a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

A képviselő-testület döntéseinek jelölése

 

33. §

(1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntést és a szavazás számszerű eredményét azonban a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(3) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám/ arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó./római szám/nap./arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint:

„Tibolddaróc Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) számú határozata”

(4) A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról és – szerkesztésről szóló hatályos rendelkezések alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni:

„Tibolddaróc Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám (arab szám) / év (arab szám).(hó(római szám). Nap (arab szám).) önkormányzati rendelete cím (-ról, -ről toldattal)”

(5) A hatályos önkormányzati rendeletnek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

34. §

(1) a képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.

III: fejezet

 

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

 

35. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.

(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról alakosságot, legalább 15 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

 

IV. fejezet

 

A TÁRSULÁS

 

36. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekébe társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és már települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

V. fejezet

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, VAGYONNYILATKOZATTÉTELI KÖTELEZETTSÉG

 

37. §

 

1. A képviselő-testület jogai és kötelezettségei tekintetében a Mötv. 32-34. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

1. Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a Mötv. 36-37. §-ai szerint kell alkalmazni.

 

1. Méltatlanságra vonatkozó szabályokat a Mötv. 38. §-ában foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

 

1. Vagyonnyilatkozat tételi eljárásra vonatkozó szabályokat a Mötv. 39. §-a szerint kell alkalmazni.

 

 

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

A képviselő-testület bizottságai

38. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmai szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(4) A Képviselő- testület két állandó bizottságot hoz létre: az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottságot, valamint az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságot, mindkét bizottság elnökből és 4 tagból áll. A bizottságok részletes feladat és hatáskörét az SZMSZ …. sz. melléklete tartalmazza.

 

A bizottság működése

39. §

(1) A bizottság működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

 

(2) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(3) A bizottságok évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(4) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

(5) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

 

40. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a Képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az állandó bizottságok elnökeit, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

41. §

(1) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

A polgármester

 

42. §

(1) Tibolddaróc Község Polgármestere tisztségét társadalmi megbízatású polgármesterként tölti be és látja el; tiszteletdíját és költségtérítését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a Képviselő- testület állapítja meg.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 72. § (4) bekezdésének megfelelően kell alkalmazni.

 

(3)A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a Mötv. 73. §-a állapítja meg.

 

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

(5) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában, a jogszabályokban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben – mint a székhely település polgármester.

(6) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(7) A polgármester dönthet – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott értékhatárig dönt a forrás felhasználásról,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása érdekében azonnali intézkedést kell hozni.

Az alpolgármester

43. §

Az alpolgármesterre az Mötv. 74.-80.§ - ainak rendelkezései vonatkoznak.

 

A jegyző

44. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző – Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli – kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól.

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről

a) kötelező jelleggel

aa) az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel,

ab) az önkormányzat holnapján történő megjelenítéssel

b) nem kötelező jelleggel az önkormányzati tájékoztató lapban való közzététellel.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlenségi, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Közös Önkormányzati Hivatal településeinek polgármesterei a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízzák meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.

 

Az aljegyző

45. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei a Mötv. 82-83. §-ai alapján – a jegyző javaslatára – aljegyzőt neveznek ki.

 

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

46. §

 

(1) Tibolddaróc és Sály képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Tibolddaróc Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal), Tibolddaróc székhellyel, Sály kirendeltséggel ( 3425 Sály, Kossuth u. 63)

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Hivatal további feladat- ás hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás - alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

47. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

 

 

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48.§

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tibolddaróc Községi Önkormányzat 7/1995. (IX.11.) számú Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete.

Tibolddaróc, 2015. január 15.

Dósa József sk. Dr. Molnár Sándor sk.

polgármester jegyző

 

 

1. számú melléklet

az 1/2015. (I. 19.) önkormányzati rendelethez

1. Minősített többségű szavazást igénylő ügyek

• A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, megbízás visszavonása, felmentés,

• Önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, adományozása

• Általános és részletes rendezési terv jóváhagyása,

• Hitel felvétele és kötvény kibocsátás,

• Költségvetés meghatározása, módosítása,

• Testületi hatáskör átruházása,

• Helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés kiírása,

• Rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírása, szervezése,

• Ciklusprogram elfogadása,

• Zárt ülés elrendelése,

• Indítvány név szerinti szavazásra,

• Forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának rendeltetésének megváltoztatása,

• Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak rendeltetéstől eltérő célú elidegenítése, megterhelése, lekötése, hasznosítása, működtetése,

• A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,

• Önként vállalt közfeladat ellátása, és ellátásának megszüntetése.

 

2. számú melléklet az 1/2015.(I.19.) önkormányzati rendelethez

 

A Képviselő - testület az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság létszámát 5 főben (elnök és 4 tag) állapítja meg.

 

Az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre:

 

- az önkormányzat rendeleteinek előkészítése, véleményezése (szociálpolitikai és pénzügyi, költségvetési tárgyú rendeletek esetében együttműködve az illetékes másik bizottsággal),

 

- testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzése,

 

- SZMSZ hatályosulásának figyelemmel kísérése, módosításának előzetes véleményezése,

 

- önkormányzat hatáskörébe tartozó választások, kinevezések, megbízások előkészítése,

 

- titkos szavazatok lebonyolítása,

 

- önkormányzat által kötendő társulási, együttműködési megállapodások előzetes véleményezése,

 

- összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása- előterjesztés a Képviselő - testület felé,

 

- vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése.

 

- az önkormányzat pénzügyi - költségvetési tárgyú rendeleteinek előzetes véleményezése- együttműködve az Ügyrendi Bizottsággal,

 

- a Képviselő - testület által a bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlása,

 

- pénzügyi- költségvetési tárgyú képviselő- testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésében való részvétel,

 

- a Képviselő - testület vagy a polgármester felkérése alapján a Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi- költségvetési tevékenységének ellenőrzése,

 

- a költségvetés teljesülésének figyelemmel kísérése,

 

- önkormányzati felújítások és beruházások pénzügyi - költségvetési tervezésében, előkészítésében, megvalósításában való részvétel, az előkészítés és a kivitelezés ellenőrzése,

 

- gazdasági program előzetes véleményezése.

3. sz. melléklet az 1/2015.(I.19.) önkormányzati rendelethez

 

A képviselő-testület által az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságra átruházott hatáskörök:

a) átmeneti segély

b) temetési segély

c) köztemetés megállapítása

d) az Szt. 62. §-ában foglalt nappali ellátás biztosítása

e) az Szt. 65. §-ában foglalt étkeztetés biztosítása

f) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

 

 

A Képvisel ő- testület által polgármesterre átruházott hatáskörök:

- Az állampolgárok életét- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a helyi Önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselő- testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

- Ügyrend rendelkezése szerinti előirányzat módosítás

- pénzkezelési szabályzat rendelkezései szerint hitelfelvétel, elhelyezés és eszközbeszerzés

- a testület/és jogelődje/ javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, valamint jelzálogjog ügyében hozzájárulás magadása

- átmenetileg szabad pénzeszközeinek egy évnél rövidebb lejáratú pénzintézeti lekötése

Jogosult önállóan szerződést kötni az alábbi beszerzési tárgyakra, az alábbi mértékig:

- árubeszerzés esetén a mindenkor egyszerű közbeszerzési eljárás árubeszerzésre megállapított értékhatárig

- szolgáltatás megrendelés esetén – kivétel a településrendezési, építészeti és műszaki terveket a mindenkori egyszerű közbeszerzési eljárás szolgáltatásra megállapított értékhatárig

 

4. sz. melléklet az 1/2015. (I.19.) önkormányzati rendelethez

 

Társulás útján ellátott feladatok:

1. Óvodai nevelés

Tibolddaróc és Kács Községek Önkormányzatainak Óvodai Társulása

2. Szociális,- gyermekvédelmi alapellátás:

Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás

3. Idősek házi gondozása:

Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás

4. Hulladékgazdálkodás:

Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

Észak-Magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

 

1. számú függelékaz 1/2015. (I.19.) önkormányzati rendelethez

 

KIMUTATÁS

A Képviselő-testület tagjairól

NÉV	LAKCÍM	MEGJEGYZÉS
Dósa József polgármester	Tibolddaróc Tompa út 4.	Független
Nagy Sándor alpolgármester	Tibolddaróc Malom út 3.	Független
Brezovcsik Béla képviselő	Tibolddaróc Bottyán út 6.	Független
Markó József Csaba képviselő	Tibolddaróc Széchenyi út 29.	Független
Novák Sándor képviselő	Tibolddaróc Sallai út 13.	Független
Pribéli Csaba György képviselő	Tibolddaróc Dózsa Gy. út 2/B	Független
Serfőző Lajos István képviselő	Tibolddaróc Víg út 2/A	Független

2. számú függelék

az 1/2015. (I.19.) önkormányzati rendelethez

ÜGYRENDI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

 

1./ Markó József Csaba elnök Tibolddaróc, Széchényi út 29.

2./ Novák Sándor Tibolddaróc, Sallai út

3./Pribéli Csaba György Tibolddaróc, Dózsa Gy. út 2/B

4./Suszter Istvánné Tibolddaróc, Ábrányi út 35.

5./Szűcs-Szolnoki Dóra Tibolddaróc, Kossuth út 6.

 

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG

 

1./ Pribéli Csaba György elnök Tibolddaróc, Dózsa Gy. út 2/B

2./ Markó József Csaba Tibolddaróc, Széchenyi út 29.

3./ Novák Sándor Tibolddaróc, Sallai út 13.

4./ Csordás Sándorné Tibolddaróc, Dózsa Gy. út 21.

5./ Farkas Istvánné Mezőkövesd, Nagy Pál út 27.

 

 

 

• Előző
• Következő